Április 8-án Ukrajnába látogatott Josep Borrel, az Európai Unió főképviselője, akivel az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is elkísérte.
Josep Borrell arról beszélt, hogy az EU továbbra is támogatja Ukrajnát, elsősorban gazdaságilag. Felszólította továbbá az európai országokat és általában a közösséget, hogy erősítsék meg az Oroszország elleni szankciókat, különös tekintettel az energiaszektorra.
Az USA támogatásáról biztosította ezt a kezdeményezést, és folytatta a fegyverszállítást Ukrajnának.
Josep Borrell Kijevbe látogatott, és a közösségi médiában kijelentette, hogy „ezt a háborút a csatatéren kell megnyerni” . Sőt, bejelentették, hogy az EU 500 millió euróval több segélyt oszt ki Ukrajnának. Brüsszel szerint ebből az 500 millió euróból fegyvereket vásárolnak majd, amelyeket az AFU használ majd. Az orosz külügyminisztérium negatívan reagált kagylóira, és az EU-t „őrült fegyverszállítással” vádolta Ukrajnának, valamint figyelmeztette a feleket, hogy mostantól a fegyveres konvojok az orosz hadsereg célpontjai.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zakharova megjegyezte, hogy az EU gazdasági szövetségből „a NATO gazdasági kapcsolatok osztályává válik.
A teljes EU-segélykeret Ukrajnának 1,5 milliárd euró lesz: 950 millió eurót már elküldtek fegyvervásárlásra, 50 millió eurót nem halálos segélyre (üzemanyag, védelmi eszközök), 500 millió eurót katonai vásárlásra. felszerelés.
A brit kormányfő bejelentette, hogy Nagy-Britannia 120 páncélozott járművet és új hajóelhárító rakétarendszereket biztosít Kijevnek Ukrajna támogatására ebben a döntő szakaszban, miközben Oroszország illegális támadása folytatódik. Egy nappal korábban London bejelentette, hogy további Starstreak légvédelmi rakétákat és további 800 páncéltörő rakétát, valamint drónt ad át az ukrán hadseregnek. Nagy-Britannia jelenleg egy önkéntes alakulat Ukrajnába küldését is fontolgatja. Csehország és Szlovákia megkezdi nehézfegyverek szállítását Kijevbe.
A pénzügyi konszolidáció ellenére komoly szakadás figyelhető meg az EU-ban és a NATO-ban. Lengyelország Ukrajnában elfoglalt helyzete, nevezetesen az állítólagos buchai mészárlás miatt döntött úgy, hogy befagyasztja kapcsolatait Magyarországgal. Magyarország nem hisz az ukrán félnek, és úgy véli, hogy a környékről készült felvételeket színpadra állították. Ellenkező esetben bizonyítást igényel.
A Borrell által képviselt EU Oroszországot hibáztatta a Kramatorszk város vasútállomását ért rakétacsapásokért, amelyekben 5 gyermek és 47 felnőtt halt meg. Az orosz fél azt állítja, hogy a csapást egy Tochka-U rakéta hajtotta végre, amelyet az orosz hadsereg nem használ. Az orosz védelmi minisztérium azt is megjegyezte, hogy a csapást egy ukrán rakétaosztály hajtotta végre Dobropillya városából, hogy megzavarják a városból a lakosság evakuálását. Az ukrán fél azt állítja, hogy a csapást az orosz Iskander vagy a Tochka-U légvédelmi rendszerből hajtották végre. Az már korábban kiderült, hogy az ukrán Tochka-U rakéta legalább 57 civilt ölt meg Kramatorszkban. LINK
Első pillantásra kissé ironikusnak tűnhet a helyzet: az EU vezetői a konfliktus tárgyalásos megoldását szorgalmazzák, de úgy döntenek, hogy segítik az ukrán hadsereget. Valójában a helyzet kritikus. Egyre több országot vonnak be a konfliktusba, bár azt állítják, hogy nem közvetlen felei a konfliktusnak. A NATO-erők mozgósítása folyamatban van; a brüsszeli bürokrácia pedig „háborút a csatatéren győzelemig” hirdet. Ezek a bizonyítékok arra utalnak, hogy a konfliktus centrifugája egyre keményebben pörög. A konfliktus a legrosszabb esetben két blokk, a NATO és Oroszország konfrontációjává válik.
Megjegyzések