Oroszország augusztus 1-től behozatali tilalmat rendelt el a
legtöbb lengyel zöldségre és gyümölcsre, és egyúttal kilátásba helyezte a
tilalom kiterjesztését az Európai Unióra. A moszkvai intézkedés hasonlatos
ahhoz, ahogy az orosz diplomácia az EU-moldáv szabadkereskedelmi megállapodás
aláírására reagált, Moldovát büntetve hasonló
Oroszország augusztus 1-től behozatali tilalmat rendelt el a legtöbb lengyel zöldségre és gyümölcsre, és egyúttal kilátásba helyezte a tilalom kiterjesztését az Európai Unió egészére. A moszkvai intézkedés hasonlatos ahhoz, ahogy az orosz diplomácia az EU-moldáv szabadkereskedelmi megállapodás aláírására reagált, Moldovát büntetve ilyen tilalommal.
A szerdai moszkvai bejelentés – amit egyébként egészségügyi megfontolásokkal indokoltak - széleskörű nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki és felháborodott reakciókat eredményezett Varsóban.
A Reuters jelentése szerint Oroszország évente több mint 2 milliárd euró értékben vásárol zöldséget és gyümölcsöt az EU tagállamaitól, ebből 1,2 milliárdos hányadot tesz ki a gyümölcsimport. Ez egyébként az uniós gyümölcsexport 28 százaléka volt 2011-ben, ám az arány egyes tagországokban – így egyebek között éppen Lengyelországban is – ennél jóval magasabb.
A hivatalos moszkvai indoklás – amelyet az élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi hatóság szóvivője, Alekszej Alekszejenko ismertetett – a jelentések szerint arra hivatkozott, hogy lengyel részről megsértették a szállítmányokat kísérő bizonylatolási elveket.
Alekszejenko sietett hangsúlyozni, hogy a most bejelentett orosz behozatali tilalomnak semmi köze az Oroszország ellen elhatározott európai uniós gazdasági szankciókhoz, mivel a „lengyel (import) helyzet már jó ideje” aggodalmaik tárgya. A korlátozás úgymond nem a lengyelek ellen irányul, csupán Oroszországnak a WTO-tagságával összhangban álló jogainak megvédését szolgálják.
Tomasz Solis, a Lengyel Gyümölcstermesztők Szövetségének helyettes vezetője viszont egyértelműen „politikailag motiváltnak” minősítette a moszkvai lépést. Solis egyúttal elmondta, hogy a lengyel gyümölcsexport 60-70 százaléka az orosz piacra megy.
Az első európai uniós reakció „meglepetésének” adott hangot a moszkvai döntés miatt. Mint az Európai Bizottság szóvivője jelezte, „tanulmányozzák” annak pontos tartalmát. Szavai szerint az orosz tilalom minden előzetes bejelentés nélkül érte a brüsszeli testületet, és ezért most mindenekelőtt tájékozódniuk kell.
Az európai uniós és amerikai - immár összehangolt - gazdasági szankciók hírére válaszul egyébként Szergej Lavrov a hét elején kijelentette: Oroszország "nem fog pánikba esni", és megtorló intézkedésekre sem készül. "Biztosíthatom önöket, hogy legyűrjük majd a nehézségeket, amelyek a gazdaság egyes területein esetleg jelentkeznek, és talán végeredményben még függetlenebbé válhatunk, még magabiztosabbak erőnk tudatában" - idézte az orosz külügyminiszter szavait a brit The Guardian.
Hasonlóképpen nyilatkozott a hét elején Vladimir Putyin orosz elnök is, amikor az orosz hadiipari cégek vezetőivel találkozott, és leszögezte: az ország saját termékeivel pótolja majd a kieső import-alkatrészeket, és az "átmeneti technológiai nehézség" szerinte a végén még az ország előnyére válik majd.
Ettől függetlenül - még mindig a brit lap szerint - orosz kormánypárti törvényhozók most olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amely megtiltaná az "agresszor országokból származó" négy nagy könyvvizsgáló cégnek - Deloitte, KPMG, Ernst and Young és PricewaterhousCoopers (PWC) - az oroszországi tevékenységet.
A szerdai moszkvai bejelentés – amit egyébként egészségügyi megfontolásokkal indokoltak - széleskörű nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki és felháborodott reakciókat eredményezett Varsóban.
A Reuters jelentése szerint Oroszország évente több mint 2 milliárd euró értékben vásárol zöldséget és gyümölcsöt az EU tagállamaitól, ebből 1,2 milliárdos hányadot tesz ki a gyümölcsimport. Ez egyébként az uniós gyümölcsexport 28 százaléka volt 2011-ben, ám az arány egyes tagországokban – így egyebek között éppen Lengyelországban is – ennél jóval magasabb.
A hivatalos moszkvai indoklás – amelyet az élelmiszerbiztonsági és közegészségügyi hatóság szóvivője, Alekszej Alekszejenko ismertetett – a jelentések szerint arra hivatkozott, hogy lengyel részről megsértették a szállítmányokat kísérő bizonylatolási elveket.
Alekszejenko sietett hangsúlyozni, hogy a most bejelentett orosz behozatali tilalomnak semmi köze az Oroszország ellen elhatározott európai uniós gazdasági szankciókhoz, mivel a „lengyel (import) helyzet már jó ideje” aggodalmaik tárgya. A korlátozás úgymond nem a lengyelek ellen irányul, csupán Oroszországnak a WTO-tagságával összhangban álló jogainak megvédését szolgálják.
Tomasz Solis, a Lengyel Gyümölcstermesztők Szövetségének helyettes vezetője viszont egyértelműen „politikailag motiváltnak” minősítette a moszkvai lépést. Solis egyúttal elmondta, hogy a lengyel gyümölcsexport 60-70 százaléka az orosz piacra megy.
Az első európai uniós reakció „meglepetésének” adott hangot a moszkvai döntés miatt. Mint az Európai Bizottság szóvivője jelezte, „tanulmányozzák” annak pontos tartalmát. Szavai szerint az orosz tilalom minden előzetes bejelentés nélkül érte a brüsszeli testületet, és ezért most mindenekelőtt tájékozódniuk kell.
Az európai uniós és amerikai - immár összehangolt - gazdasági szankciók hírére válaszul egyébként Szergej Lavrov a hét elején kijelentette: Oroszország "nem fog pánikba esni", és megtorló intézkedésekre sem készül. "Biztosíthatom önöket, hogy legyűrjük majd a nehézségeket, amelyek a gazdaság egyes területein esetleg jelentkeznek, és talán végeredményben még függetlenebbé válhatunk, még magabiztosabbak erőnk tudatában" - idézte az orosz külügyminiszter szavait a brit The Guardian.
Hasonlóképpen nyilatkozott a hét elején Vladimir Putyin orosz elnök is, amikor az orosz hadiipari cégek vezetőivel találkozott, és leszögezte: az ország saját termékeivel pótolja majd a kieső import-alkatrészeket, és az "átmeneti technológiai nehézség" szerinte a végén még az ország előnyére válik majd.
Ettől függetlenül - még mindig a brit lap szerint - orosz kormánypárti törvényhozók most olyan törvényjavaslaton dolgoznak, amely megtiltaná az "agresszor országokból származó" négy nagy könyvvizsgáló cégnek - Deloitte, KPMG, Ernst and Young és PricewaterhousCoopers (PWC) - az oroszországi tevékenységet.
Forrás: bruxinfo.hu
....be kellene látnia az uniónak, hogy ezekkel a szankciókkal nem a megoldást segíti, hanem az Egyesült Államok stratégiai érdekeinek tesz eleget.
....be kellene látnia az uniónak, hogy ezekkel a szankciókkal nem a megoldást segíti, hanem az Egyesült Államok stratégiai érdekeinek tesz eleget.
Megjegyzések