A szegénység hazai terjedését jelzik az Eurostat legfrissebb adatai is. Magyarországon - Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Csehországgal szemben - tovább nőtt tavaly azoknak az aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Immár honfitársaink egyharmadáról van szó, de legalább vécé- és fürdőszobafronton jobban állunk.
Tovább nőtt azoknak az aránya
Magyarországon tavaly, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség
kockázatának voltak kitéve. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján (a vonatkozó
statisztikákban egyelőre nem találhatóak meg az összes ország és ezért az EU
egészének mutatói sem) 3,3 millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe, vagyis
egy év alatt százezerrel nőtt a táboruk. Ez azt jelenti, hogy hazánk
lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség
a 2012-es 32,4 százalékot követően. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az
Eurostat, akkor 28,2 százalékot közölt.
Egy másik Eurostat-adatsor, ami a
jövedelmi egyenlőtlenség növekedését mutatja, valamint a Tárki kutatásai, és a KSH fogyasztási statisztikája alapján mindez nem is túl meglepő. A
2012-es helyzetről részletesen itt, a 2011-esről pedig itt olvashat.
Nem csak a hazai lakosság
egészében, hanem a munkavállalók körében is nőtt a szegénység kockázatának
kitettek aránya. Igaz, a 2013-ban mért 6,6 százalékos érték töredéke az
országos átlagnak, ám így is a legmagasabb arányt jelenti 2006 óta. A teljes
munkaidőben foglalkoztatottak esetében ez az arány 5,4 százalék, míg a részmunkaidősök
esetében háromszor ekkora, 16,5 százalék.
A képhez az is hozzá tartozik, hogy a 2012-es adatok alapján mind az EU28 (9,1 százalék), mind az EU15 (8,8 százalék) átlaga meghaladta a magyarországit (akkor még 5,3 százalék) - az uniós értéket a legszegényebb új tagországok mellett az eurózóna perifériája is jelentősen rontja.
A képhez az is hozzá tartozik, hogy a 2012-es adatok alapján mind az EU28 (9,1 százalék), mind az EU15 (8,8 százalék) átlaga meghaladta a magyarországit (akkor még 5,3 százalék) - az uniós értéket a legszegényebb új tagországok mellett az eurózóna perifériája is jelentősen rontja.
Máshogy szegények
Fontos, hogy a szegénység és a szegénységi
kockázat több okból is nehezen összehasonlítható az egyes államok között.
Egyrészt az egyes országok általános életszínvonala jelentős eltéréseket mutat,
vagyis nagyon másként szegény egy svájci, mint mondjuk egy román - erről itt írtunk bővebben -, másrészt az Eurostat is úgy
határozza meg a szegénységi kockázatot, hogy az az adott állam medián
jövedelmének 60 százaléka alatt (beleértve a transzfereket is) fenyeget.
Egyre többen a nagyon
szegények
Az EU 28 tagállamában a lakosság
9,9 százaléka tartozott 2012-ben az anyagilag súlyosan depriváltak közé (a
meghatározást lásd a keretes írásban).
Magyarországon a súlyosan
depriváltak aránya is folyamatosan nő 2008 óta, 2013-ban már 26,8 százalékon
állt az előzetes adatok szerint. Itt is százezres a növekedés, 2,5 millióról
2,6 millió főre. Az országon belül nagy szórást találunk: míg a Dunántúlon 21
százalékra csökkent az anyagilag súlyosan depriváltak aránya, addig
Közép-Magyarországon 3 százalékponttal 26,6 százalékra ugrott, az ország keleti
felén pedig 31,3 százalékra nőtt.
Mi az, hogy deprivált?
hiteltörlesztéssel vagy lakással
kapcsolatos fizetési hátralék
váratlan kiadások fedezetének
hiánya
anyagi okból nincs telefonja,
anyagi okból nincs színes tévéje
anyagi okból nincs mosógépe
anyagi okból nincs autója
évi egyhetes üdülés hiánya
kétnaponta húsételfogyasztás
hiánya
lakás megfelelő fűtésének hiánya
közül legalább három jellemző rá.
Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.
Tavalyelőtt csak két országban,
Bulgáriában és Romániában volt rosszabb a helyzet, mint itt, de valószínűleg
2013-ban volt ez másként - a bolgár adat 45,9, a román 28,7 százalékot mutat,
előbbi romlott, utóbbi javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Megjegyzések