Akciótervet készít a NATO Oroszország ellen

A NATO szeptemberi walesi csúcstalálkozóján készültségi akciótervet fogad el, hogy a szövetség felkészültebben, gyorsabban és rugalmasabban reagálhasson a jövőbeni kihívásokra – írta a The Wall Street Journal hétfői számában megjelent közös cikkében Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára és Philip Breedlove tábornok, az európai NATO-erők főparancsnoka. Angela Merkel pedig arról beszélt, hogy megvédik a balti államokat; a német kancellár emellett védelmébe vette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit is.

„A második világháború befejeződése óta első ízben fordult elő, hogy egy európai ország erővel ragadjon el területet egy másiktól” – írták a szerzők az Ukrajna elleni orosz agresszióról. A főtitkár és az európai főparancsnok szerint a NATO alapvető küldetése a megváltozott világban ugyanaz marad: megvédeni minden tagjának területét, lakosságát és közös értékeit. „Elkötelezettségünk a kollektív védelem iránt sziklaszilárd marad” – hangoztatta Ramussen és Breedlove.

A szerzők szerint a Walesben elfogadandó készültségi akcióterv három összetevőre épül majd. Először: a NATO-nak a szövetségesek biztonságának szavatolására tett lépésekre építve hosszabb távon is fenntarthatóvá kell tennie azokat.

Másodszor: a NATO-erők kelet-európai jelenlétét mindaddig fenn kell tartani, ameddig az szükséges, javítani kell a hírszerzési adatok beszerzésén és megosztásán, frissíteni kell a védelmi terveket, valamint gyakrabban, több helyen és sokféle közös hadgyakorlatot kell tartani.

Harmadszor: a szövetségnek javítania kell a gyorsreagálási képességén, a NATO Reagáló Erőnek (NRF) a korábbinál is gyorsabban, a bajok első jelére, még a konfliktus kitörése előtt fel kell tudnia fejlődni. A gyorsaságnak kulcsszerepe van a NATO határai mentén jelentkező, hirtelen támadt fenyegetések meggátolásában. A gyorsreagálású erők felszerelését és ellátmányát a könnyen mozgathatóság érdekében előre ki kell telepíteni.

Változtatásokra van szükség

Rasmussen és Breedlove úgy vélekedett, hogy a NATO-nál a változtatásokhoz szükséges felszerelés, képességek és szaktudás már rendelkezésre áll, ám változtatásokra van szükség a csapatok állomásoztatása és elhelyezkedése terén, valamint az infrastruktúrában.

„Ezen változások ugyancsak megkövetelik majd a modern és telepíthető erőkbe való folyamatos beruházást. A walesi csúcs kulcslehetőség arra, hogy megforduljon a védelmi költségvetések hanyatlásának trendje, és hogy igazságosabban oszoljon meg a biztonságért való felelősség” – írta Rasmussen és Breedlove.

Merkel: A NATO megvédi a balti államokat

Angela Merkel német kancellár azt ígérte hétfőn Rigában a balti államoknak, hogy a NATO megvédi őket manővereinek fokozásával, de elutasította azt az igényüket, hogy az észak-atlanti szövetség állandó támaszpontokat létesítsen területükön. „Nemcsak egy NATO alapokmányunk van, de egy NATO-Oroszország partnerségi megállapodásunk is, amelyet ebben a pillanatban nem szeretnék átírni” – mondta a kancellár. Ugyanakkor megerősítette, hogy mindent, amit az adott keretek között lehetséges, meg fognak tenni.

Észtország, Lettország és Litvánia – amelyek jelentős orosz ajkú kisebbséggel rendelkeznek – növekvő aggodalommal figyelik az ukrajnai konfliktust, attól tartva, hogy Moszkva az ő térségüket is megpróbálhatja destabilizálni. A három ország ezért a NATO-alapokmány ötödik, a kollektív védelemre vonatkozó cikkének megerősítését kérte. „Hangsúlyozni szeretném, hogy a NATO alapokmányának ötödik (...) cikke nem csak papíron létezik, az olyasvalami, amit ilyen bizonytalan helyzetben tartalommal is meg kell tölteni” – mondta Merkel a lett fővárosban folytatott tárgyalásai után.

Kijelentése kapcsán a Reuters felidézte, hogy a hét végén a NATO európai erőinek főparancsnoka is kijelentette: a szövetségnek fel kell készülnie arra, hogy katonailag kezelje, ha Oroszország megpróbálná felségjelzés nélküli katonáit átdobni valamely NATO-tagországba.

Őrjárat

Laimdota Straujuma lett miniszterelnökkel közös sajtóértekezletén Merkel közölte, hogy a német légierő gépei augusztus 20-tól őrjáratozni fognak Lettországban. „De ezt további gyakorlatokkal és manőverekkel is ki kell egészítenünk, hogy gyorsan és tétovázás nélkül reagálhassunk” – mondta. „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a balti államokban meg legyen az infrastruktúránk egy gyors reagáláshoz.”

A német kancellár hozzátette, hogy ezt a kérdést a NATO vezetői is meg fogják vitatni szeptember 4-5-i cardiffi csúcstalálkozójukon, és reménye szerint egységes álláspontot alakítanak majd ki.

A lett kormányfő a sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak az ukrajnai eseményekbe való beavatkozása „alapvetően megváltoztatta a biztonsági környezetet Európában”. „Megszűnt a bizalom. Mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez, és világos választ kell adnunk” – mondta.

A német kancellár megvédte a szankciókat

Merkel védelmébe vette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit is. „Azért szükségesek, hogy megmutassák elveink komolyságát” – mondta. Bár ezek Lettországot és Németországot is negatívan érintik, „sokkal súlyosabb is lehet annak a következménye, ha az ember semmit sem tesz” – hangsúlyozta.

Az orosz védelmi miniszter hivatalosan is megüzente a RIA állami hírekben, hogy a Astrakhan régióban jelenleg zajló hadgyakorlat, -amely során föld-levegő rakétakilövéseket tesztelnek S-400 ‘Triumph’ és S-300 ‘Favorit’ rendszerekkel-, egy katonai erőfitogtatás.