Lettországban megkezdődött az igen kiterjedt Saber Strike 2014 hadgyakorlat. 4700 katona és 800 harci jármű.
A Saber Strike 2014 gyakorlatban a lettországi gyakorlóterepre több ezer külföldi katonai személyzet érkezett: a lett, észt, litván, amerikai, brit, finn és norvég csapatok egységei. Dániából pedig direkt haditechnikát szállítottak.
A gyakorlat hivatalosan bejelentett célja: a nemzetközi, többek között afganisztáni akciókban való részvétel módjainak begyakorlása, a szárazföldi csapatok és légierők együttműködése és a NATO-szövetségesek katonai egységeinek kompatibilitása.
A gyakorlatot állítólag évente megtartják. Azonban az idei manőverek előtt kb. egy hónappal az Egyesült Államok 150-150 deszantost vezényelt Litvániába, Lettországba, Észtországba és Lengyelországba. Igaz, erre a nevezett országok maguk kérték Washingtont – úgymond, ennyire ijesztőnek találták az ukrajnai helyzetet és Oroszország kiszámíthatatlanságát. Némely lett ellenzéki politikusok figyelmeztettek: idegen csapatok állomásoztatása az ország területén negatívan befolyásolhatja a térség stabilitását.
Azonban a Fehér Házra az efféle érvek nincsenek hatással, létezik saját terve, amelynek értelmében Európába még két stratégiai bombázót is áthelyeztek. Az Egyesült Államok Missouriban lévő bázisáról B2-es gépek emelkedtek a levegőbe és a brit királyi légierő Gloucestershire-i Fairford bázisán landoltak, ahol három B52-ből álló repülőcsoport várta már őket. Egyébként mindezek a repülőgépek képesek nukleáris töltetet is hordozni. Vagyis, a gyakorlat minden bizonnyal nagyon is komoly lesz.
Oroszország háborús játékba kezdet a Baltikumban a NATO hadgyakorlat szomszédságában.
http://aranykorhajnalan.blogspot.hu/2014/06/oroszorszag-haborus-jatekba-kezdet.html
Szakvélemények szerint a Nyugat állhatatosan bele akar mászni Ukrajnába, hatalmas felvonóterepnek tekintve Ukrajnát az Oroszország-ellenes tevékenység szempontjából. Szemjon Bagdaszarov politológus rámutat, hogy az ukrajnai válság a Nyugat projektjének egy részét alkotja, éspedig faltörő kosként kívánják felhasználni Oroszország ellen.
A nyugati geopolitikai projekt lényege az, hogy ellenőrzésük alá vegyék Ukrajna egész területét, beleértve a Krímet is. Különleges érdekük fűződik, természetesen, a szevasztopoli mélyvízi bázishoz. Azonkívül Ukrajna eléggé komoly készletekkel rendelkezik, amelyeknek felhasználása Oroszország érdekeivel szemben szintén érdekes lehet számukra. A Nyugat nem titkolja, hogy távlatokban szeretné feldarabolni Oroszországot.
Ami az orosz határ közelében kifejtett mai aktivitást illeti, erre magyarázatot adnak a NATO-főtitkár szavai. Anders Fogh Rasmussen szerint a szövetség a orosz fél által folytatott hadviselés új stílusára készül fel. Szerinte Oroszország agresszivitását mutatta be Ukrajnával szemben azzal, hogy jelentősen fokozta katonai jelenlétét a határ menti övezetben. Moszkva egyébként nem folytat háborút semely országgal szemben. Azonban folytatni fogja a „magabiztos” politikát.
Oroszország "ellenséges megnyilvánulásnak" fogja tekinteni a NATO-erők jelenlétének bárminemű megerősítését határai közelében, és válaszlépéseket fog tenni - jelentette ki Vlagyimir Tyitov első külügyminiszter-helyettes egy hétfőn közölt interjúban. Tyitov közvetve óva intett Finnország semleges státusának megváltoztatásától is. Szavai a Nyugat és Oroszország között Ukrajna miatt kialakult mély válság közepette hangzottak el, néhány nappal azután, hogy Barack Obama amerikai elnök az Egyesült Államok katonai jelenlétének növelését ígérte a Moszkva szándékai miatt aggódó kelet-európai NATO-tagoknak.
"A szövetség katonai jelenlétének megerősítését Oroszország határai közelében nem tudjuk másként értelmezni, mint ellenséges szándékok megnyilvánulásának" - mondta a magas rangú külügyi vezető az Interfax orosz hírügynökségnek. Számottevő NATO-erők Közép- és Kelet-Európába telepítése, még ha azt rotációs alapon hajtják is végre, közvetlenül sértené a NATO és Moszkva közötti együttműködés 1997-ben aláírt alapító okiratát - tette hozzá. Ez esetben "kénytelenek lennénk megtenni minden szükséges politikai és katonai intézkedést biztonságunk megbízható védelmére" - hangoztatta.
A szövetség katonai jelenlétének megerősítését Oroszország határai közelében nem tudjuk másként értelmezni, mint ellenséges szándékok megnyilvánulásának
Tyitov úgy vélekedett, hogy az ukrajnai események az euro-atlanti biztonsági rendszer válságáról tanúskodnak, egyúttal lényegében a NATO-ra hárította a felelősséget az ukrán válság elmérgesedéséért. "Ahogy az a 2008. augusztusi események során is történt, a NATO csak újabb problémákat okoz, ahelyett, hogy bármit is segítene megoldani - hangoztatta. A szövetség (légi) járőrözési tevékenységének fokozása a balti államokban, erőinek növelése a közép- és kelet-európai államokban, valamint a Baltikumban és a Fekete-tengeren, az orosz határok közelében végzett hadgyakorlatainak intenzívebbé tétele és az AWACS (felderítő) repülőgépek használata Ukrajna határai mentén, mind csak súlyosbítják a már amúgy is bonyolult helyzetet" - mondta a külügyminiszter-helyettes.
"Az a próbálkozás, hogy a szövetség számára +a Keletről érkező fenyegetés elrettentésének+ szokásos nyomvonalán keressenek új szerepet, semmissé teheti a katonai bizalomépítés érdekében tett többéves erőfeszítéseket (...) és felgyorsíthatja a fegyverkezési versenyt, ami komoly következményekkel járna az euro-atlanti térség minden állama számára" - folyatta Tyitov.
Az orosz külügyi vezető külön kitért Finnország helyzetére. Közölte: Oroszország azt reméli, hogy Finnország ragaszkodni fog semleges státusához, amely a stabilitás fontos tényezője az észak-európai térségben. Hozzátette, hogy "a nemzetbiztonságra és a védelmi politikára vonatkozó döntések természetesen Finország és a finn nép szuverén ügyei". Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy mostanáig csak a finn közvélemény 20-25 százaléka támogatta az ország NATO-taggá válását, és hangsúlyozta, hogy az esetleges csatlakozás kérdéséről "csakis egy országos népszavazás alapján szabadna dönteni".
Megjegyzések