Obama háborúval fenyegeti Oroszországot és Kínát

Barack Obama amerikai elnök a West Piont-i akadémia hallgatói előtt mondott beszédében kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezető szerepe lehetővé teszi annak megszervezését, hogy az egész világ elszigetelje Oroszországot. 

Háborúról is beszélt, hogy Oroszország és Kína nagyon veszélyesek és előrenyomulásuk átterjedhet a szövetségesekre is, ami azt jelenti, hogy végül katonai erőt kell majd bevonnia Amerikának

10perc 50mp-től

Regional aggression that goes unchecked --

10:52

whether in southern Ukraine or the South China Sea,

10:54

or anywhere else in the world -- will ultimately impact

10:57

our allies and could draw in our military.

Továbbá Obama a következőket mondta: "Amerikának mindig vezető szerepe lesz a világ színpadán ...A hadsereg lesz mindig is ennek a vezetésnek a gerince!"

Na ez mit is jelent? Azt, hogy Washington nem fogja használni a diplomáciát. Ha valami neki nem tetszik, megy és szétbombázza a fejedet és kész!!!!!

Kifejezetten keresik az ürügyet a háborúhoz

Szergej Glazijev, Vlagyimur Putyin orosz elnök gazdasági tanácsadója szerint Kijev teljesen Washington befolyása alá került, és szerinte a  "harmadik világháború" kirobbantásának lehetőségét keresik. Szlovjanszk mellett szakadárok lőtték le az ukrán hadsereg három helikopterét - az egyikben 14-en haltak meg, köztük egy tábornok. Az ukrán hadsereg közben folytatja műveleteit a térségben.

"Őrület, ami Kelet-Ukrajnában zajlik. Városok, repülőterek bombázásával az ukrán kormány erőszakot vet be saját népe ellen. Az új ukrán kormányt az egyesült Államok irányítja, és keresik a harmadik világháború megindításának lehetőségét" - idézte a Bloomberg Szergej Glazijevet, Putyin gazdasági tanácsadóját. Glazijev újságíróknak nyilatkozott Kazahsztán fővárosában, miután Oroszország, Kazahsztán és Fehéroroszország aláírták a három ország kereskedelmi uniójáról szóló megegyezést.

Kelet-Ukrajnában eközben tovább folytatódtak a kormányerők és a szakadár fegyveresek összecsapásai. Az ukrán hadsereg három helikopterét is lelőtték a lázadók Szlovjanszk közelében, az egyikben 13 másik katona mellett egy tábornok is életét vesztette - jelentette az ukrán UNIAN hírügynökség. Az ukrán csapatok a légierő és a tüzérség bevetésével átfogó hadműveletet indítottak a szakadárok állásai ellen csütörtökön Donyeck megye északi részén, Szlovjanszk és Kramatorszk környékén.

Oroszország hangja:

Barack Obama nem vonja kétségbe, hogy országa még sokáig a világuralom terhét viselheti magán. Az a nagy kérdés, hogy ezt miként kívánja elérni. Amerika a dinamikus gazdaság, innovatív üzlet és az Ázsiatól és Európától való energetikai függőség csökkentése mellett hajlandó alkalmazni a katonai erőt is, ha nemzeti érdekei veszélybe kerülnek. Ilyen érdekei pedig a világ bármelyik pontjában lehetnek Obama geopolitikai logikája szerint. 

Erre az amerikai külpolitikai alaptézisre mutatott rá Igor Korotcsenko szakértő.A mindenkori amerikai elnök előszeretettel emeli ki Amerika kizárólagosságát, azt, hogy éppen ez az ország dönthet a világ sorsáról. Az USA hadserege és hadiflottája azok az eszközök, amelyek jelentős mértékben határozzák meg az Egyesült Államok világporondon játszott szerepét. Igenis, a globális vezetős szerepre tart igényt, és ez elsősorban az USA haditechnikai előnyére épül.

A Fehér Ház gazdája elmondta, hogy a közvetlen katonai beavatkozást nem követelő körülmények közt Amerika inkább beérné diplomáciai lépésekkel és a szövetségeseivel folytatott együttműködéssel. Az ilyen együttműködés példájaként említette Obama az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni fellépését az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Véleménye szerint Moszkva nemzetközi elszigetelésbe került, bár szakértők szerint a tények ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Leonyid Guszev szakértő nyilatkozik:

Miféle elszigetelésről van szó? Oroszországnak vannak egyezményei Kínával, kapcsolatokat ápol számos európai országgal, amelyek sehova nem tűntek el, többek között Németországgal, Olaszországgal, Franciaországgal… Ennélfogva az Oroszország elszigetelésére vonatkozó szólamok nem egyéb, mint sajátos retorika, különösen ha figyelembe vesszük, hogy e szavak hol hangzottak el.
Obama megnyilatkozásai a nemzet jövőbeli katonai elitje előtt természetesen belföldi használatra valók – vallja meggyőződéssel Borisz Mezsujev politológus.
Mindenki tisztában van azzal, hogy semmiféle komolyabb elszigetelésről Moszkva esetében szó sem lehet, sem gazdasági, sem pláne politikai oknál fogva. Már nem is beszélve arról, hogy az orosz-kazah-fehérorosz szerződés az Eurázsiai Gazdasági Unió kialakításáról azt bizonyítja, hogy a posztszovjet térségben egyelőre még nem fejeződtek be az integrációs folyamatok.

Szakértők szerint a nagyzási mánia az a tényező, amelyik alapvetően akadályozza az amerikaiakat abban, hogy adekvát módon reagáljanak az újabb kihívásokra és fenyegetésekre. Az Egyesült Államok már nem tekinthető a világ abszolút vezető hatalmának, de állhatatosan ragaszkodik ehhez a szerepéhez. És ez amiatt történik, hogy az amerikai köztudatban meghonosodott az a tézis, hogy az USA nyerte meg a hidegháborút és hogy Amerikát illeti meg az örökös globális vezető szerep. És ez már az amerikai állami ideológia része lett.

Az Egyesült Államok külpolitikáját irányító doktrína, amely most Oroszországot és Kínát célozza és amiről Obama beszélt az...

...a Wolfowitz doktrína 

1992-ben meglepő dokumentum szivárgott ki Paul Wolfowitz Pentagon-beli irodájából. Barton Gellman a Washington Post-tól „titkos tervezetnek” nevezte, melynek „célja, hogy a nemzet irányultságát a következő évszázadra megszabja”.

Wolfowitz emlékeztetője tartós USA katonai jelenlétet követelt hat kontinensen, hogy „elriasszon minden lehetséges versenytársat, még attól is, hogy nagyobb regionális vagy globális szerepre aspiráljon”.

A feltartóztatást (containment), a hidegháború győztes politikáját egy új stratégiának kellett felváltania „melynek célja az új világrend megvalósítása és védelme”.

Bár Wolfowitz emlékeztetőjét elvetették 1992-ben, mégis hivatalos amerikai politikává vált a Bush által 2002 szeptember 21.-én kiadott 33 oldalas Nemzetbiztonsági Stratégiában

Az Amerika ellenségeivel való szembenállással kapcsolatban leszögezik: „Nem fogunk habozni, hogy egyedül cselekedjünk, és önvédelemhez való jogunkat megelőző csapás formájában is gyakorolni fogjuk, ha szükséges”. Ha valamely nemzet az USA-hoz fogható hatalomra tenne szert, az az USA-val való háborút kockáztatja:„Az elnöknek nincs szándékában megengedni, hogy bármely nemzet behozza azt a nagy előnyt, amit az USA a Szovjetunió több, mint egy évtizeddel ezelőtti bukása óta elért. … Erőink elégségesek ahhoz, hogy elriasszák potenciális ellenségeinket attól, hogy olyan katonai erőt építsenek ki, mely az Egyesült Államokéhoz mérhető”.