Netanjahu elrendelte a hadsereg felkészülését egy Irán elleni támadásra. Védelmi miniszter: Izrael csak magára számíthat Iránnal szemben

Benjamin Netanjahu és Móse Jaalon felszólította az izraeli haderőt, hogy 2014 folyamán készüljenek egy egyoldalú katonai csapásra Irán ellen, amely további milliárdokat igényel. Az idén már egyszer kaptak pénzt erre a katonai akcióra -írja az izraeli média.

Forrás: zerohedge.com via http://idokjelei.hu/2014/03/netanjahu-felszolitotta-az-izraeli-hadsereget-hogy-keszuljon-az-iran-elleni-esetleges-tamadasra/

2013-ban Szíria volt terítéken, amikor az Egyesült Államok által megrendezett egész sor provokációt követően a katonai akció szinte elkerülhetetlennek látszott, amit azonban Putyin az utolsó pillanatban meghiúsított.

2014-ben Ukrajna következett, ahol (ismét) az amerikai külügyminisztérium és Victoria Nuland által szervezett elhúzódó kampány eredményeként végül a már hagyományosnak számító puccs (lásd: Egyiptom és Líbia esetét) meghozta a kívánt eredményt, azonban végül ismét Putyin került ki győztesen, szinte egyetlen lövés nélkül csatolva országához a stratégiai fontosságú Krím félszigetet.

Tehát miután Putyin kétszer is túljárt az USA eszén, ideje megpiszkálni a régi geopolitikai sebeket, amelyek közül talán Irán a legérzékenyebb. És ki más lenne a legalkalmasabb a feladatra, mint Izrael.

A Haaretz a következőket írja:

„Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Moshe Ya’alon védelmi miniszter felszólították a hadsereget, hogy készüljenek fel az iráni nukleáris létesítmények elleni esetleges katonai támadásra, amelynek költségei legalább 10 milliárd sékelt (651 milliárd forint) tesznek ki az idei évben, a nyugat és Irán között folyó tárgyalások ellenére, áll egy rangidős katonai vezető nyilatkozatában.”

A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy milyen előnyökkel jár egy ilyen akció az érintettek számára: több háború több katonai kiadást jelent, ami még több „kitört ablakot” és így magasabb GDP-t eredményez.

Az Izraeli Védelmi Erők terveivel kapcsolatos januári és februári Knesszet bizottsági meghallgatásokon résztvevő három Knesszet tag elmondta, hogy a védelmi költségvetésből 10-12 milliárd sékelt irányoztak elő az Irán elleni támadásra, ami hozzávetőleg megegyezik a 2013-ra jóváhagyott összeggel.

Az Egyesült Államokkal ellentétben, ahol a háborús retorika már művészi vagy mondhatni tudományos szintre emelkedett, Izraelben kicsit komolyabban veszik a dolgokat:

Az Izraeli Védelmi Erők képviselői elmondták, hogy a hadsereg egyértelmű direktívát kapott a kormány politikai képviselőitől (értsd: Netanjahu és Ya’alon), hogy folytassák az iráni nukleáris létesítmények elleni független izraeli támadásra való felkészülést, függetlenül az Irán és a nyugat között folyó tárgyalásoktól, mondta a három képviselő.

Ami pedig a potenciális támadás diplomáciai ürügyét illeti, nem igen kell találgatni, hiszen már három éve ugyanazt használják: megtámadni Iránt, mielőtt az atombombát küld Izraelre, hogy letörölje a föld színéről.

Az Irán és a hat hatalom közötti átmeneti megállapodás megszületése óta Netanjahu számtalanszor kihangsúlyozta, hogy Izrael azt nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek. Az elmúlt néhány hét során, ahogy a végleges megállapodással kapcsolatos tárgyalások újraindultak, Netanjahu erősített Iránt célzó retorikáján és ismét az ország atomlétesítményei elleni egyoldalú támadás lehetőségéről beszél.

„Barátaim! Azt gondolom, hogy ha hagyjuk Iránnak az Urániumdúsítás folytatását, azzal megnyitjuk az utat az ár előtt,” mondta március elején Netanjahu az AIPAC konferencián. „Ez nem történhet meg, és mi teszünk róla, hogy ne történjen meg.”

Ironikus módon ez alkalommal éppen az Egyesült Államok bizonyulhat Izrael legnagyobb visszatartó erejének, amely az elmúlt hat hónap során valamilyen titokzatos oknál fogva Irán legádázabb ellenségéből egyik legkészségesebb potenciális partnerévé alakult és immár nem lát egyebet az országban, mint piaci frontot (nem beszélve az ott található természeti kincsekről).

Ettől függetlenül az USA is látja, hogy most, miután az ukrán helyzetet látszólag, de legalábbis egy időre hatástalanították, lépnie kell. Éppen ezért kedden, miután Oroszország viszonylag békésen területéhez csatolta a Krímet, az Egyesült Államok nagy nehezen és igen erőtlenül megadta válaszát, felfüggesztetve Szíria washingtoni nagykövetségének és konzulátusainak működését és felszólította az amerikai állampolgársággal nem rendelkező szír diplomatákat, hogy hagyják el az országot. A furcsa időzítésű lépést Daniel Rubinstein, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja, azzal magyarázta, hogy Bashar al-Assad, aki nem hajlandó lemondani posztjáról, tehető felelőssé a szíriaiak elleni atrocitásokért.

„Úgy határoztunk, hogy számunkra elfogadhatatlan, hogy az érintett rezsim által kinevezett személyek diplomáciai és konzuli tevékenységet folytatnak az Egyesült Államokban,” mondta Rubinstein, akinek kinevezését hétfőn jelentette be a külügyminisztérium.

„Ennek értelmében az Egyesült Államok a mai napon értesítette Szíria kormányát, hogy washingtoni nagykövetségének valamint Troy-ban és Houstonban található tiszteletbeli konzulátusainak működését azonnali hatállyal függessze fel,” áll a nyilatkozatban. (forrás)

Más szóval az Egyesült Államok ismét saját „erkölcsi felsőbbrendűségi” kódexét próbálja ráerőltetni a közel-keleti orosz befolyást képviselő országra, azzal büntetve a Kremlt, hogy kirúgja saját területéről a szír képviseleteket. Putyin valószínűleg sírva fakadt a hír hallatán.

Az egyetlen probléma, hogy mostanra több mint egyértelmű a világ számára, hogy az „amerikai béke” szerkezete csak a saját álomvilágában élő Egyesült Államokra és arra a hét fizetésképtelen államra érvényes, amelyek adósságon alapuló piramisjátéka egyre jobban függ az alacsony kamatokon és ingyen pénzen alapuló központilag megtervezett rezsimtől. Mindenki más számára egyértelmű, hogy provokáció esetén az Egyesült Államoktól leginkább szankciókra és bezárt nagykövetségekre számíthatnak, hogy vezetőik minél előbb visszatérhessenek kedvenc feladatukhoz, a papírvagyon nyomtatásához.

photo credit: DonkeyHotey via photopin cc

Mindez annak ellenére folyik, hogy a Nyugat és Irán közeledik egymásoz, amiről jó ha tudjuk, hogy ez nagy átverés és így már mindjárt érthető a katonai csapás lehetőségének híre, hiszen nem is volt más lehetőség Irán számára. Az sem igaz, hogy Izrael és a Nyugat között bármiféle szakadék lenne. Ez is azt készíti elő, hogy Izrael legyen a "kétségbeesett" eszköz a háború kirobbantásához.  Tiszta sor: a nyugat nem fog már hamis indok miatt megtámadni más országokat, főleg, hogy az már nyílt és direkt konfrontáció lenne Oroszországgal és még a végén maguk lesznek az agresszorok...no ezt szeretnék elkerülni. Ezért ott van Izrael...majd Ők elintézik...a Nyugat meg beszáll a béke megteremtéséért.

Nos lehet találgatni, hogy mikorra lesznek kész...júliusban lejár a próbaidő Irán számára és szerintem itt jön majd képbe Izrael... 

korábban:

Forrás: MTI | Móse Jaalon védelmi miniszter eddigi álláspontját megváltoztatva egy iráni atomlétesítmények elleni önálló izraeli akció támogatására is késznek mutatkozik - jelentette egy beszédét idézve a Háárec című lap kedden. 

Jaalon a tel-avivi egyetem rendezvényén hétfőn elhangzott beszédében azt mondta: Amerika „a gyengeség látszatát kelti az egész világon”. Felsorakozott Benjámin Netanjahu miniszterelnök mögé, aki szerint Izrael csakis magára számíthat az iráni atomfegyverkezés elleni harcban.

A védelmi miniszter úgy értékelte, hogy az amerikai kormányzat nem tesz semmit az iráni atomprogram meghiúsításáért, ezért Izraelnek egyoldalú katonai akcióra kell felkészülnie az atomlétesítmények ellen. "Azt gondoltuk, hogy Iránnal szemben Amerikának kell vezetnie, de Amerika tárgyalásokba bocsátkozott, és sajnálatomra az irániak jobbak a perzsa bazárban" - mondta Jaalon. Izrael azt remélte, hogy a feladatot mások végzik el, de nem fogják, „ezért ebben a kérdésben úgy kell tennünk, mintha magunkra lennénk utalva” - tette hozzá.

Szavai azért jelentenek komoly változást az izraeli politikában, mert Jaalon az előző kormány biztonsági kabinetjében még az Ehud Barak akkori védelmi miniszterrel való nyílt konfliktusok vállalása árán is ellenezte az önálló izraeli akciót Iránnal szemben, mert úgy gondolta, Amerikának kell rendeznie ezt a kérdést.

Jaalon szerint ma már nem lehet Washingtonra számítani, mert "az emberek tudják, hogy Irán csal, de a nyugatiaknak kényelmesebb halogatni a konfrontációt, eltolni azt akár a közvetkező választási periódusra. De az mindenképpen megtörténik" - tette hozzá.

A védelmi miniszter szerint a gazdasági nyomás és a diplomáciai elszigetelés által térdre kényszerített Irán okosan egy mosolyoffenzívába kezdett, félve a belső feszültség robbanásától és a külső támadástól, és ezzel elhárítja a válságot. De mindez csak időhúzás, mert "bár késik a nukleáris program, Teherán és a szuperhatalmak közt Genfben aláírt tavaly novemberi ideiglenes megállapodás miatt Iránt nem szorítja az idő. Letelepednek a küszöbre, és ők döntik el, hogy mikor készek az áttörésre az atombomba előállításában" - mondta.

Jaalon beszédében nemcsak Barack Obama amerikai elnök Iránnal kapcsolatos és közel-keleti politikáját bírálta, hanem Kínával és Ukrajnával szembeni "gyöngeségét" is.

Az izraeli védelmi miniszter beszéde a nagyhatalmak és Irán közötti újabb tárgyalási forduló előtt hangzott el. Noha a tárgyalásokon Teherán az atom békés célú felhasználásának szándékát hangoztatja, a vele tárgyaló nagyhatalmak annak katonai célú felhasználásától tartanak.