A mezőgazdasági kultúrák legnagyobb gyűjteménye 20 ezer növénnyel bővült, ezeket a világ száz országából szállították oda. Ezentúl a növényi magokat nem veszélyezteti sem árvíz, sem nukleáris robbanás: a norvég Nyugat-Spitzbergák szigeten létesített növénytározó szavatolja a földkerekség növényi világának változatosságát az utókor számára.
A Spitzbergákon őrzött mintákat időnként szellőztetni fogják, ellenőrzik csíraképességüket, más példányra cserélik szükség esetén. A tározót globális katasztrófa esetére létesítették. Oroszország részt vesz a vonatkozó nemzetközi programban, amelyik bolygónk növényi világa biológiai változatosságának megőrzését tűzi ki céljául – mondja Nyikolaj Dzjubenko biológus.
Rendkívüli helyzetek, világűr-katasztrófák, termonukleáris háború, árvíz esetére kialakított készlet ez, amelyik a genetikai változatosságot garantálja, hogy aztán a lakosságot el lehessen látni élelmiszerrel, ruházattal, gyógyszerekkel. Oroszország mintegy 10 ezer mintát adott át őrzésre.
Napjainkban gyakorlatilag minden országnak van saját növánymag-bankja. A legnagyobb ilyen magbankok az Egyesült Államokban, Kínában, Oroszországban vannak. A Vavilov Országos Földművelési Intézet gyűjteménye több mint 300 ezer magfajtát számlál. Jakutföldön pedig kialakították a szövetségi krio-magtárat, amely 100 ezer mintából állhat majd.
A Spitzbergákon azonban egészen egyedülálló, gyakorlatilag teljesen védett tározót hoztak létre. A tengerszint feletti 130 méter magasban építették, az Északi-sarktól 1100 km-re, ott, ahol csupán sziklák és örökfagy van. A tározó vasbeton falai egy méter vastagságúak, robbanásbiztos dupla ajtók védik a növényeket, mindenütt mozgáskijelzők vannak. De ami a legfontosabb, bent mindig mínusz 18 Celsius-fok van. Bizonyított tény, hogy az állandó alacsony hőfoknak és állandó nyirkosságnak köszönhetően a növényi magok élettartama több tízezerszeresére növekszik.
A Spitzbergákon létesített mag-világbankot máris ítéletnapi-tározónak nevezték el. Pillanatnyilag ott több mint 820 ezek növényi kultúra magjait tárolják. Az egész magtározóban csaknem 4,5 millió magfajtát lehetne tárolni.
Forrás_ Oroszország hanga
Valamit tudnak, amit mi nem
Ez a belyegyzés még a freeblogos oldalamon szerepelt, ami már nincs
A Földön termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagját Norvégiában őrzik, a sarkkörön túl létrehozott földrengés- és atombiztos ítéletnapi tárolóban. Február 26-án nyit a világvége-biztos növénytár.
Egy negyvenméteres alagúton át lehet eljutni a központi széfig, ahol a külvilágtól légmentesen elzárva, mínusz 18 Celsius-fokra hűtve pihen négy és félmillió minta és az újratelepítésre alkalmas mag. A létesítmény 2008-as nyitása után először a Föld 21 legfontosabb haszonnövényének génállományát helyezik biztonságba, utána jöhet a többi, 2009-től. Ahogy azt korábban megírtuk, a széf elsődleges célja, hogy egy esetleges katasztrófa esetén újra lehessen telepíteni a kipusztult haszonnövényeket, de ugyanilyen fontos, hogy megőrizzék a genetikai sokszínűséget. A rizsnek például több mint 120 ezer verziója létezik. Az elmúlt évtizedben, átlagosan évente egy növényfajt lehetett volna megmenteni a bunker tartalékaiból, amik vagy természeti katasztrófa (tájfun a Fülöp-szigeteken), vagy emberi tevékenység (az iraki háború) hatására pusztultak ki.
Február 26-án a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker megnyitóján beszéded mond Jens Stoltenberg, Norvégia miniszterelnöke. A norvég mezőgazdasági minisztérium honlapján 14 órától élőben sugározzák az eseményt.
Egy másik cikk beszél a létesítmény hátteréről, ami nagyon érdekes dolgokat feszeget.
A lényeg, hogy a háttérkormány, Démoni Elitje munkálkodik a háttérben. Csak néhány név, és ezzel le is rendezhetném a témát, Bill Gates, Jhon D......Rockefeller 1960-ban alapított Rockefeller Fundamentum, és még sok gyanús szervezetek, amik korábban azon dolgoztak, hogy elrabolják a világ termény készletét, hogy az a Rockefeller/Rothscild társaságok kezébe kerülhessen (95% már az övéké), ezáltal teljes körű ellenőrizést gyakorolhassanak a mezőgazdaság felett is. Ők adják el a magvakat, Ők rendezik el, hogy hol legyen, és hol ne legyen éhezés. Valójában nincs is élelemhiány. Ezeket a démonok tartják fenn, ezzel is csökkentve az emberek létszámát. Ezek démonok a szó szoros értelmében. Nem lehet embernek nevezni őket.
A lényeg: készülnek az apokalipszisre, és abban reménykednek, hogy amikor a Föld nagyrészt megsemmisül – nem lesznek növények – ők fogják szabályozni, hogy kinek mennyi jár. Teljes uralmat akarnak. Hát nem démoni?
Ha valakit bővebben érdekel:
http://www.globalresearch.ca/index.php?context=va&aid=7529
Forrás: aranykor.blog, www.nemzetihirhalo.hu
Megjegyzések