Interjú a Bilderberg-el...a kártyavár összedől

Az elitnek már elő kell bújni rejtekhelyéről. Valamit muszáj lépni, a közvélemény nyomására reagálnia kell. Az emberek ébrednek, s ennek elejét akarják venni úgy, hogy beszélnek a dolgokról ugyan, de az igazságot nem mondják el. Mint ez a Lendvai is, dezinformálja az újságírókat.

 Már csak ebben az interjú részletben is található egy ellentmondásos dolog, amikor szóba került Jugoszlávia, a Bilderberg azon tanácskozott a háború idején, hogy mit tegyen a NATO, de lejjebb arról beszél, hogy a Bilderberg a világ sorsáról nem dönt....most akkor mi van? Döntsd már el....
Lendvai egy gazember, aki etikáról hadovál..."ha azt mondják, hogy ez bizalmas, és ne számoljak be róla, akkor nem teszem meg"...ja de ari. szerinted szavahihető egy ilyen ember?

Az ELIT -mint mondottam-  most már arra kényszerült, hogy felszínre jöjjön, de még nincsenek készen ezért kapkodni fognak, aminek katasztrofális következménye is lehet. Emlékezzetek mit csinált a Predator a film végén, amikor már nem volt kiút...

„Emberek feje fölött döntenek mindig, fiam”
Magyar Nemzet

A világ közvéleményét egyre inkább foglalkoztatja, hogy mi történik az évente összeülő Bilderberg-konferenciákon, amelyen idén európai parlamenti képviselők mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. A magyarországi neoliberális sajtó többsége még az esemény tényéről is hallgat. Éppen ezért volt fontos, hogy Paul Lendvai magyar származású osztrák újságíró, aki három alkalommal is részt vett a konferencián, azt ígérte a Magyar Nemzetnek, nyilatkozik tapasztalatairól. Paul Lendvait telefonon érte utol Horváth Csaba László.


A Három élet című, önről szóló könyvben az olvasható, hogy részt vett az 1968-as és az egy évvel későbbi Bilderberg-konferencián is. Milyen témákról beszélgettek?
– Valóban, de a könyvben csupán érintőlegesen van szó a Bilderberg-konferenciáról. Nemcsak ’68-ban, illetve ’69-ben, hanem 1993-ban is részt vettem az athéni konferencián. A legkülönbözőbb nemzetközi aktuális kérdésekről beszélgettünk. A görög fővárosban rendezett eseményen főként a Jugoszlávia széthullásához vezető háborúról volt szó, illetve arról, hogy mit tegyen a NATO.

Reding a Bilderberg-konferencián
Viviane Reding igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke június 6. és 9. között az angliai Herfordshire-ben, zárt ajtók mögött megrendezett Bilderberg-konferencián a Magyarországról szóló negyedórás megbeszélésen egyebek mellett arról biztosította az egybegyűlteket, hogy mindent megtesz a jövő évi országos választások eredménye legitimitásának gyengítése érdekében arra hivatkozva, hogy a szavazók a fülkékben sem merték kifejezni akaratukat – írta a Magyar Nemzet.

Izgalmas volt, a rendezvényen részt vett például Tony Blair, az Egyesült Királyság későbbi miniszterelnöke, valamint Lord Carrington korábbi NATO-főtitkár is. A Bilderberg-konferencia akkor még nem öltött akkora méreteket, mint most. Az idén véget ért, körülbelül 140 fős eseményhez képest akkoriban csak 70-en vettek részt... Minden konferencián a demokratikus nyugat-európai államok képviselői voltak ott. Azóta lehet, hogy meghívnak Kelet-Európából is résztvevőket, de eredetileg a NATO, Európa (Nyugat-Európa – a szerk.), Amerika és Kanada képviseltette magát az eseményen. A konferenciát az úgynevezett Steering Comittee (irányító, felügyelő bizottság) vezeti, ami egy 6-8 tagú testület, akkor Bernát holland herceg (a Bilderberg alapítója) volt a vezetője a csoportnak.

– A konferenciát hermetikusan elzárják a nyilvánosság elől, ezért sokan úgy gondolják, hogy a Bilderberg-konferencián a világ sorsáról döntenek. Egyetért ezzel?
– Nem. A világ sorsáról nem döntenek, legalábbis nem azokon az összejöveteleken, amelyeken részt vettem. A Bilderberg eredetileg kisebb konferencia volt, ami mára kibővült, kissé felemássá alakult, hiszen a média egyes képviselői is jelen lehetnek. Ha meghívtak újságírókat, mint például engem, akkor kötelező volt elfogadni – nem aláírni –, hogy senki közülünk nem írhatott ezekről a tanácskozásokról. Pár hónappal a konferenciák után kiadtak egy ismertetőt, amelyek beszédeket, részleteket tartalmaztak, mindig név nélkül.

– Egyetértett ezzel mint újságíró?
– Én nem írtam róla, mert hozzátartozik az újságírói etikához, hogy ha azt mondják, hogy ez bizalmas, és ne számoljak be róla, akkor nem teszem meg.

– Ugyanakkor jogos társadalmi igény a résztvevőket – politikusokat, befolyásos embereket – látva, hogy a nyilvánosságot ne zárják ki a tanácskozásaikról.
– Nem. Ez egy magánegylet, amely kinőtte magát többek között a meghívottak személye miatt. Henry Kissinger (az Egyesült Államok volt külügyminisztere) például majdnem mindegyik rendezvényen részt vett.

Évtizedek óta homályban
A Bilderberg-konferenciát 1954-ben rendezték meg először a hollandiai Ooesterbeekben. Létrehozásának mozgatórugója a Nyugat-Európában terjedő Amerika-ellenesség volt. A konferenciára a Nyugat nagy befolyású képviselőit hívták meg, köztük elsősorban politikusokat, bankárokat, királyi családok sarjait, nemzetközi befektetőket, valamint médiavállalkozások tulajdonosait. A nyilvánosság elől mindig teljesen elzárt konferencia nevét a holland Bilderberg szállodáról kapta, ahol először tartották meg az eseményt. A Bilderberg-konferenciákon tárgyaltakról eddig e találkozók története során soha nem szivárgott ki semmilyen információ. (MN)

Megjegyzések