A 2008-as összeomlás csak egy vicc lesz ahhoz képest, ami csak most fog következni -vélik a veterán elemzők.
Viszont veterán szakértők -Gerald Celente, Peter Schiff és még sokan mások - a kasztasztrófális véget látják a pénzügyi hullámvasútban. A piaci instabilitás, nem éppen azt jelzi, hogy a dolgok helyrejönnek, hanem azt, hogy ebből nagyon nagy baj lesz.
Minden ugyan azon az úton halad mint 2008 előtt, ugyan azon pénzügyi rendszer alatt egyre rosszabbodó körülmények között és jön valaki, aki azt mondja, hogy visszatérünk a rendes kerékvágásba...
Az Elit le akarja rombolni és újra föl akarja építeni a Világrendet, mert tudja, hogy a dollár már nem sokái húzza és kell helyébe valami új, továbbá beakarja vezetni a globális világbank-rendszert a FED mintájára.
Lynsei Williems szerint, -aki kapcsolatban áll egy belső emberrel-, az Elit teszteli a piacot. Időnként bedobnak valamit és figyelik a reakciót, hogy majd élesben a legjobb eredményt érhessék el. Az ami most folyik és amiről a cikk is szól, egyenlőre teszt volt. De azt mondja, hogy lesz egy nagy esemény, valamikor a jövőben, ami elsöpri ezt a régi rendet.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/kevesen_mult_egy_ujabb_2008-ashoz_hasonlo_piaci_osszeomlas.557518.html
Kevésen múlt csütörtökön, hogy nem omlott össze az etf-ek piaca, ami a 2008. őszihez hasonló folyamatot indíthatott volna el − fogalmaz a Financial Times. Közben Kínában sincs minden rendben, nagyon hasonló jeleket mutat a piac, mint a Lehman Brothers bedőlése előtt. Mindez azt jelzi, hogy a Fed pénznyomdájának leállítása mellett komolyabb problémák is vannak, amiket Bernanke szavai csak a felszínre hoztak....ez volt a teszt.
A Financial Times cikke szerint a Fed szerdai bejelentése után kialakult eladási hullám döntötte be kis híján az etf-ek (tőzsdén kereskedett alapok) 2000 milliárd dolláros piacát. Elsősorban a kötvények esetében alakult ki akkora eladói nyomás, hogy sok alap értéke a mögöttes termékek értéke alá csökkent. Ez önmagában nem lett volna probléma, azonban a lap információi szerint a Citigroupnak egy időre fel kellett függesztenie az alapok visszaváltását − a hivatalos indoklás szerint a bank elérte napi kockázati limitjét.
Valójában az történhetett, hogy ezek az alapok általában vagyonuk 10-15 százalékát tartják likvid eszközökben, és ha egyszerre sokan akarnak menekülni, akkor gondot okozhat a visszaváltás. Valószínűleg most is az történt, hogy a bank nem tudta olyan gyorsan likvidálni eszközeit, ahogy a visszaváltási kérelmek érkeztek, ezért kellett felfüggesztenie a kérelmek teljesítését − mondta Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Szerinte a helyzet néhány napon, esetleg egy-két héten belül normalizálódhat, s ahogy a piacok visszatérnek a normális kerékvágásba, az etf-ek is tudják majd teljesíteni a visszaváltási igényeket.
Kuti szerint azért érinthette a tőzsdei alapok piacát érzékenyen a Fed lépése, mert ezeknél az eszközöknél látványosabban mérhető a tőkekivonás, miközben a piacokon sokszor nehéz követni a pánikot. A nemzetközi elemzők is megosztottak azzal kapcsolatban, hogy a csütörtöki eladási hullám a piac túlzott reakciója volt-e vagy egy új korszak kezdete. Az Equilor szakembere szerint a következő időszakban megnyugodhatnak a befektetők, azonban valószínűbb, hogy a piacok esése − kisebb intenzitással − folytatódik majd.
Napi grafikonok
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a Fed múlt szerdai bejelentésével egy időben ért csúcsára a kínai likviditási válság, mely kísértetiesen hasonlít az Egyesült Államokban és Európában 2008 őszén tapasztalt helyzetre. A Fitch Ratings már a múlt hét elején arra figyelmeztetett, hogy közeleg a kínai árnyékbankrendszer összeomlása (Napi Gazdaság, 2013. június 19.), mivel az adósok egyre nehezebben törlesztik korábban felvett hiteleiket. A probléma egyik oka, hogy a távol-keleti országban a hitelek jelentős részét nem bankok, hanem alapok, vagyonkezelők és egyéb pénzügyi szolgáltatók helyezték ki, ezért nem is releváns a hivatalos banki statisztika a rossz hitelekről. A Société Générale elemzői ehhez azt tették hozzá, hogy a kínai vállalatok hiteltörlesztési terhei elérték a GDP harminc százalékát, hasonló arány a pénzügyi válságok előtt szokott kialakulni.
A problémák miatt a bankok már egymásban sem bíznak, akárcsak 2008 őszén az USA-ban és Európában, a kínai bankközi kamat, a Shibor néhány nap alatt többszörösére emelkedett, pénteken az ország jegybankja is kénytelen volt beavatkozni, rövid futamidejű hitelt kínált a bankoknak, hogy pótolja a bankközi piacon hiányzó bizalmat, a hírek szerint 58 milliárd dollárnyi kölcsönt öntöttek a piacra. Az akció után a bankközi piac kicsit megnyugodott, a hétnapos bankközi hitelek kamata a 11,62 százalékos csúcsról 9,29 százalékra esett, de az elemzők szerint ennél erőteljesebb beavatkozásra lesz szükség, hogy teljesen lecsillapodjanak a kedélyek. A héten ugyanis ismét megugorhat a bankközi kamat, mivel a pénzintézeteknek a negyedév végi finanszírozási szükségleteik miatt még több forrásra lesz szükségük.
A Wall Street Journal szerint a kínai jegybank a közvetlen beavatkozással egy időben arra kérte a legnagyobb állami tulajdonú pénzintézeteket, hogy csökkentsék készpénzállományukat, és ők is szálljanak be a likviditás növelésébe.
Kuti Ákos szerint a kínai bankrendszer problémái nem új keletűek, hetek óta lehetett olvasni a súlyosbodó gondokról. A kérdés látszólag csak a kínai gazdaságot érinti, azonban sokan attól tartanak, hogy egy esetleges krach a növekedést is visszafogná, ami a világ többi régiójára is negatívan hatna. Az elemző szerint ugyan hasonló piaci mozgásokat látunk, mint öt éve, de most nagyon kicsi az esélye, hogy egyik pillanatról a másikra ugyanolyan összeomlás jöjjön. Látszólag az okok mások, mint 2008-ban, azonban azt érdemes hangsúlyozni, hogy egy komolyabb esésben a piac soha nem foglalkozik a fundamentumokkal − tette hozzá Kuti.
Megjegyzések