Visszatekintés: Tervek a kijelölt országok megsemmisítésére (idézet Drábik: Uzsoracivilizáció III. c. könyvből)
Tíz év távlatából érdekes lehet az alábbiak olvasása. Nem meglepő,
amikor Irán és Észak-Korea ajtaját döngetik, nem beszélve Szíriáról, és a már szétvert
Líbia példája is azt mutatja, hogy a tervek sorra megvalósulnak. Megtudhatjuk,
hogy a diplomáciai tárgyalások - mint Irán esetében is - valójában az önkéntes
átadásról szólnak: megalázkodnak, vagy elpusztulnak. Irán, Szíria, É-Korea ki
lett jelölve, a kérdés csak az valóban, hogy hogyan történik az áttérítés.
"2001. szeptember 12-én, amikor még az előző nap sokkhatása
alatt álltak az amerikaiak, Bill Bennett már bejelentette a
CNN-ben, hogy "a jó és a rossz között folyik a küzdelem" és a
kongresszusnak háborút kell üzennie "a harcias iszlám" ellen, és
ehhez elsöprő erőt kell bevetni. Bennett esetleges célpontként Libanont,
Líbiát, Szíriát, Irakot, Iránt és Kínát sorolta fel. Afganisztánt, vagyis Oszama
Bin Laden és terroristái menedékhelyét nem említette. A kérdés azonban az, hogy
honnan tudta Bennett, mely államokat kell megtámadni, mielőtt még bármit is
ismerhetett arról, hogy ki, vagy kik támadták meg az Egyesült Államokat az
előző nap."
"2003. februárjában az izraeli kormányfő valóban kijelentette
az amerikai képviselők küldöttségének, hogy Szaddam Husszein rendszerének az
eltávolítása után életbevágóan fontos az Egyesült Államok számára Irán, Szíria
és Líbia lefegyverzése."
"Busht tehát arra ösztönözték, hogy a szeptember 11-i
eseményeket használja fel az arab rendszerek elleni háború megindítására, noha
ezek közül egyik sem támadta meg Amerikát. Ezek az országok Izrael ellenfelei.
Netanyahu - Izrael korábbi miniszterelnöke - az amerikai televízió adásaiban
sürgette a terror birodalmának a megsemmisítését. Ez a birodalom a Hamas, a
Hezbollah, Irán, Irak és a palesztinai enklávé."
"A Pentagon korábbi tisztségviselője Michael Leden a "The
War Against the Terror Masters" ((Háború a terror urai ellen)
című írásában megjelöli pontosan, hogy mely rendszereket kell Amerikának
elpusztítania: Először is meg kell dönteni a három nagyot: Iránt, Irakot és
Szíriát. Ezután kézbe lehet venni Szaúd-Arábiát. Amikor Irán, Irak, Szíria és
Szaúd-Arábia zsarnokai már el lettek távolítva, biztosítani kell a demokratikus
forradalom megvalósulását..."A stabilitás méltatlan Amerika küldetéséhez
és félrevezető elképzelés. Nem akarunk stabilitást Iránban, Irakban, Szíriában,
Libanonban és még Szaúd-Arábiában sem. Azt akarjuk, hogy a dolgok
megváltozzanak. Az igazi kérdés hogyan hajtsuk-e végre ezt."- írja Leden,
aki szerint - idézi tovább Buchanan - "az alkotó pusztításra van szükség,
mind Amerikában, mind külföldön. Felszámoljuk a régi rendet az üzlettől a
tudományig, irodalomig, művészetig, építészetig és a filmtől a politikáig és a
jogig. Ellenségeink mindig gyűlölték az energia és kreativitás viharzását,
amely fenyegeti a hagyományokat, bármelyek legyenek is ezek. Ez a felgyorsult
változás megszégyeníti őket, mert nem képesek lépést tartani vele. El kell
pusztítanunk őket azért, hogy történelmi küldetésünket teljesíthessük."
A média úgy állítja be pl. Észak-Koreát, mint aki agresszív magatartása miatt veszélyt jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire, holott a fenyegetés vektora pont fordítva áll valójában. A provokáló fél nem Észak-Korea, úgy mint Irán sem az. Egyedül az imperialista-kozmopolita-globalista réteg az, ami pusztulást hoz ránk.
A média úgy állítja be pl. Észak-Koreát, mint aki agresszív magatartása miatt veszélyt jelent az Egyesült Államokra és szövetségeseire, holott a fenyegetés vektora pont fordítva áll valójában. A provokáló fél nem Észak-Korea, úgy mint Irán sem az. Egyedül az imperialista-kozmopolita-globalista réteg az, ami pusztulást hoz ránk.
"John Bolton amerikai külügyi államtitkár-helyettes, az
izraeli Haaretz című napilap 2003. február végi tudósítása szerint
azt közölte magasrangú izraeli tisztségviselőkkel, hogy "nincs kétség
afelől, Amerika megtámadja Irakot és szükség van arra is, hogy szembenézzenek a
Szíriából, Iránból és Észak-Koreából jövő fenyegetésekkel. Már 1998. január
26-án Eliot Abrams, Bill Bennett, John Bolton, Robert Kagan, William Kristol,
Richard Perle és Paul Wolfowitz levélben szólította fel Clinton elnököt, hogy a
nemzethez intézett szokásos évi üzenetében Szaddam Husszein rendszerének elmozdítását
jelölje meg az amerikai külpolitika egyik céljaként. Az aláírók arra is
bíztatták az elnököt, hogy használjon
katonai erőt, ha diplomáciai erőfeszítései nem járnának sikerrel.
"A Weekly Standard című lap szerint nemcsak a
terrorista hálózatokat kell felszámolni, de háborút kell indítani azon államok
ellen, amelyek a terroristáknak menedéket adnak. Norman Podhoretz aCommentary című
folyóiratban kifejtette, hogy támogatni kell a civilizációk háborúját, mert
ifj. George Bush küldetése: a IV. világháborút megvívása a harcias iszlám
ellen. (A globalizálódott közéleti párbeszéd számos résztvevője, így Eliot
Cohen, az 1989-ben véget ért hidegháborút tekinti III. világháborúnak. Ezt a
háborút a nukleáris fegyverek kölcsönös fenyegetésének az árnyékában helyi
háborúkkal, gazdasági, politikai és ideológiai fegyverekkel vívták. A IV.
világháború pedig a 2001-ben beindult terror elleni háború.) Ezek szerint
nemcsak Irakot, Iránt és Észak-Koreát kell legyőzni, de Szíriát, Libanont és
Líbiát, valamint Amerika olyan barátait, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom is
ellenőrzés alá kell venni a palesztinai hatóság területével együtt"
Megjegyzések