2014. május 12., hétfő

A Wolfowitz doktrína a megelőző csapás politikája. Az USA és Oroszország nukleáris hadgyakorlatot rendezett


Az Egyesült Államok stratégiai parancsnokság egy az Oroszországéhoz hasonló nagyméretű nukleáris háborús játékot rendez a héten, amelyen tíz nukleáris bombával felszerelhető B-52 Startofortresses stratégiai és hat szintén nukleáris bombákkal felszerelhető B-2-es bombázó is részt vesz, más katonai és kormányszervekkel együtt.

A hadgyakorlat célja szimulálni egy Amerika vagy szövetségese elleni támadás visszaverését –áll a hivatalos közlönyben, amelyben sok részletet nem árulnak el.

Egy nappal korábban hasonló nukleáris hadgyakorlatot rendezett Oroszország is –erről írtam itt.

Ebben a geopolitikai helyzetben, amely a Nyugat és Oroszország között zajlik a kelet-európai helyzet miatt, és ahogy látjuk a NATO terjeszkedését, a szankciók záporát, a folyamatos feszültségkeltést, s provokációkat Nyugat részről Kína és É-Korea körül, ezek a háborús készültségek egyre egyértelműbbé teszik, hogy itt többről van szó, mint éves rutingyakorlat, hiszen a krízis pontok nyilvánvalóak.

Moszkva árgus szemekkel figyeli a fejleményeket és veszik az adást és reagálnak rá, mert tudják, hogy háború folyik ellenük.

Az ukrajnai válság egy ürügy, amivel a Nyugat összeakadhat Oroszországgal, aki igencsak belendült gazdaságilag és kezd kicsúszni a Rothschild bankkartell kezei közül, akinek hatalmát az Egyesült Államok hadereje biztosítja.

És most nézzük, hogy milyen elv alapján:

Az Egyesült Államok külpolitikáját irányító doktrína, amely most Oroszországot és Kínát célozza A Wolfowitz doktrína 

1992-ben meglepő dokumentum szivárgott ki Paul Wolfowitz Pentagon-beli irodájából. Barton Gellman a Washington Post-tól „titkos tervezetnek” nevezte, melynek „célja, hogy a nemzet irányultságát a következő évszázadra megszabja”.

Wolfowitz emlékeztetője tartós USA katonai jelenlétet követelt hat kontinensen, hogy „elriasszon minden lehetséges versenytársat, még attól is, hogy nagyobb regionális vagy globális szerepre aspiráljon”.

A feltartóztatást (containment), a hidegháború győztes politikáját egy új stratégiának kellett felváltania „melynek célja az új világrend megvalósítása és védelme”.

Bár Wolfowitz emlékeztetőjét elvetették 1992-ben, mégis hivatalos amerikai politikává vált a Bush által 2002 szeptember 21.-én kiadott 33 oldalas Nemzetbiztonsági Stratégiában

Az Amerika ellenségeivel való szembenállással kapcsolatban leszögezik: „Nem fogunk habozni, hogy egyedül cselekedjünk, és önvédelemhez való jogunkat megelőző csapás formájában is gyakorolni fogjuk, ha szükséges”. Ha valamely nemzet az USA-hoz fogható hatalomra tenne szert, az az USA-val való háborút kockáztatja:

„Az elnöknek nincs szándékában megengedni, hogy bármely nemzet behozza azt a nagy előnyt, amit az USA a Szovjetunió több, mint egy évtizeddel ezelőtti bukása óta elért. … Erőink elégségesek ahhoz, hogy elriasszák potenciális ellenségeinket attól, hogy olyan katonai erőt építsenek ki, mely az Egyesült Államokéhoz mérhető”.


Szóval Ukrajna területe jó stratégiai pont lenne a Nyugat számára…közelebb lenne Moszkvához. Szerintem még Szíriát és Iránt is robbantják, majd bekebelezik. Jelenleg ezek a folyamatok most nehézkesen mennek, de el nem felejtették azokat. Előtte vagy vele párhuzamosan a NATO/USA sereget kiakarják építeni Európában is. 

1 megjegyzés:

hangszoros írta...

http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=21533
Van rá példa, hogy kell megoldani a bajt (globálisan lenne hatásos) - Totális vagyon elkobzást- familiáris, mutyis, csahos szinten is- http://www.youtube.com/watch?v=oHvnDXiQGXs
http://hu.metapedia.org/wiki/Zsid%C3%B3csahos